Harmatból tenger
Harmat voltam-tengerré lettem,
alattam néma kék mélység,
felettem csillagok:
a hatalmas mindenség ragyog,
Közöttük lebegek és hallgatok,
mint körülöttem a fehérlő habok,
s nézem az iramló időt:
a hullámzó sivatagot.
Harmatból tenger
Harmat voltam-tengerré lettem,
alattam néma kék mélység,
felettem csillagok:
a hatalmas mindenség ragyog,
Közöttük lebegek és hallgatok,
mint körülöttem a fehérlő habok,
s nézem az iramló időt:
a hullámzó sivatagot.