Nyitott könyv
A nyitott könyv, egyszer csak becsukódik.
Van úgy, hogy unalmassá válik. Ilyenkor
Felkerül egy polcra, és lassan elfelejtődik.
Ott porosodik, besárgul egy eldugott helyen.
Időnként persze jön a nagytakarítás, selejtezés.
A fölösleges tárgyaktól jobb megszabadulni,
csak porfogók.
Szerencsés esetben, meglapul az egyik sarokban, s
ha néha valakinek eszébe jut, talán belelapoz,
megkeresi az izgalmasnak vélt oldalait,
majd visszakerül egy jobb helyre, a szekrénybe,
egy szép emléknek.
Még olvasható, hiszen valaha nagyon népszerű volt.
Csodálták a tartalma és külleme miatt.
Szerethető, izgalmas, misztikus a története.
Miközben a falon lévő ingaóra az idő múlását mutatja, addig
a könyv állaga is megváltozik.
Ma már semmire se jó. Nincs fénye, nincs illata.
Dohos a szaga, na és a betűi?
Lapozni csak óvatosan lehet, töredezik, lassan elporlad.
Másik lehetőség, amikor a friss nyomtatás bekerül
egy sötét fiók mélyére, kulcsra is zárják.
Féltve őrzött kincs lehet valaki számára.
Sorsa szintén kilátástalan, szomorúan végződik.
Elfelejtik még az emlékét is.
Sok ember élete is nyitott könyvként működik,
mígnem becsukódik, és feledésbe merül.
Szomorú….
Szeretettel voltam: Ica
Mit is mondjak Drága Évám?
Én amondó vagyok, hogy boldog az a könyv ami megszülethetett, mert aki megteremtette annak voltak gondolatai, emlékei amit megoszthatott a papírlappal…. végigírhatta a sorokat, betölthette, a gondolataival a lapokat és mert maga a könyv sosem magányos teremtmény, osztódott… Lehetett, persze, hogy lehetett amely a olyan, hogy a könyvtestvér bekerül a fiókba és az is lehetséges, hogy kulcsra zárják azt a fiókot, de mindig akad egy ami szárnyra kell, amit a könyvtár polcain egy ifjú épp meglel és olvassa a sorokat… Oly sok minden történhet az élet-könyvvel… Higgyünk a legjobbakban.
Szeretettel olvastam soraidat!(f)
Jártó Róza /mami/