dadamese
Groteszk és abszurd betonhasábok
nyúlványa a múlt tápászkodó falai közt,
vérbő sebek szennye itatja a
gyermekláncfű csuklópántját
anyám simít kopaszra vágott hajamon,
– gondolkozz, szól mint mindig
parancsolón,
– minek anyám, Te már halott vagy és
én se sokáig fogom szétdobálni
a használt papír zsebkendőket,
ráadásul még mind kibírna
egy-egy fújást.
Kedves Kati
a dadaizmusról olvastam és belekóstoltam…:))
üdv
iMRE
Kedves Imre! Kicsit groteszk, kicsit abszurd, de ettől jó.
Üdv: Kati