Elvettétek tőlem a csodát

Elvettétek tőlem a csodát

Elvettétek tőlem a csodát,
mit szívem mélyén rejtegettem
a szeretet, a megbocsájtást…
szerencsétlen koldus lettem.

Elvettétek tőlem az erőt,
mi vezetett zord viharban, szélben
kitöröltétek az elkövetkezőt
bús lelkemből egészen.

De a dal, s hitem még megmaradt,
és pisla gyertyaként éget
belém oltottátok a rettegést,
én mégis holtig remélek.

Parádfürdő, 2012. 12. 29.

“Elvettétek tőlem a csodát” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. "De a dal, s hitem még megmaradt,"
    Csodálatos!
    Gratulálok, Judit

  2. Pisla…de rég hallottam ezt a szót. 🙂
    Pislákoló, igaz? Nagymamám mondogatta rég.
    Szívesen időztem körödben. Éva

Szólj hozzá!