Csillagközi gondolatok
Olyan jó este bámulni
a fekete bársonyos égen
világító apró rejtélyesen
villogó mécseseket
merengeni az emlékeken.
Fényárban úszik minden
a Hold is mosolyog sandán
sejtelmes angyalkák repdesnek
a csillogó fénynyalábokon.
Olyan békésnek tűnik minden
nem fáj ilyenkor semmi
Mindent felejtet velünk az éj
álmodni való most az idő.
Szárnyas paripa hátán
vágtathatok a tejút
bársony csillag szőnyegén
Körülöttem vibráló fényesség.
Kutakodva keresek valakit
nehéz megtalálni az igazit.
Lopva hallgatom a szívem jelét
hogy megsúgja nekem ezt.
Szerelemtől csillogó szemem
reád vetem életem reménye.
Engedd hogy benned leljek
örök otthont és szerelmet.
2013. 03. 09.