Sámánok az őseim

Összes megtekintés: 552 

Sámánok az őseim

sámánok az őseim
zord viharfelhők
tobzódó szelek
nyugalomra találnak bennem
mert nem hitegetek
hiszek
hiszek
az egészben
a létben
az élet igaz szépségében

eggyé válok a világgal
s közben
magamra lelek

kis forrás vagyok
együtt hatalmas óceán vagyunk
a volt
és a lesz
a csend
és a fergeteg

szeretet
néha abban is van
amiben nem látod

“Sámánok az őseim” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves Pilla!
    Megtisztelő és örömteli, hogy elkezdtél ismerkedni az írásaimmal.
    A sámánokhoz önkeresésem útján jutottam, és ma is úgy gondolom, hogy kár, hogy nem maradt fenn több a régi hitekből.
    Ehhez a témához szívesen ajánlom még a Szűnni nem akaró eső című kis novellámat:
    http://holnapmagazin.hu/proza.php?proza_id=18313

    Nagyon szépen köszönöm hozzászólásodat,
    szeretettel
    Márta

  2. Izgalmas címet adtál versednek kedves Márta, ezért választottam éppen ezt az írásaiddal való ismerkedésre elsőül.

    "eggyé válok a világgal
    s közben
    magamra lelek"

    Tetszik. 🙂

    Barátsággal:
    Pilla

Szólj hozzá!