Az Élet nagy játékos.
Odalök egy érzést, át sem gondolja
kibe mit szakajtott szét.
Mi gyarlók, örömmel fogadjuk,
kapaszkodunk a reménybe,
még bele nem halunk.
Megyünk, mindig csak megyünk,
vakon körbe-körbe, mi az élet foglyai
vagyunk mindörökre.
Kinek több jut, kinek kevesebb,
van, ki pompás palotát kap,
ki száraz kenyeret.
Én nem gyűjtöttem nagy vagyont,
mesés javakat, – derékalj; a gyerek,
ki belőlem fakadt.
Gazdag vagyok, a leggazdagabb,
ha gyermekem mosolyában,
meglátom magamat.
Hiszem, hogy létünkben
minden valamiért lett,
az életnek végül nem számít csak a tett.
Jön a jó, vagy küzdünk majd érte,
A Sors dönt hogy harcolni,
Érdemes-e érte.
Kedves Kisjankó!
Rendkívül büszke vagyok arra, hogy a Hagyatékom című versemnél ez a vita kialakult. De nem is a vitára, hanem arra, hogy minden résztvevő véleménye meghallgatásra került és senki se engedett meg magának kulturálatlan hangnemet. Minden részvevő építő jelleggel vett részt a versem alakításában tiszteletben tartva a másik véleményét. Köszönet érte mindenkinek aki akkor "erre" járt!
Szeretettel: Jártó Róza /mami/
Kedves Róza!
Hidd el,eszembe se jut az előtanulmányokra gondolni,ha olyan jó verset olvasok,mint ez a tied.:)Utánanézek a többi írásodnak is. A tehetség sugárzik belőled!
Szeretettel:
kisjankó
Kedves Sheldon!
Kedves Tagtársak!
Én is azt javaslom, hogy mindenki olvassa el Sheldon szakmai útmutatását, mert én is neki köszönhetem, hogy a versem formailag is, hogy úgymond, mások által élvezhetővé vált!
Egyedül és kizárólag avval nem értek egyet, hogy csak akkor tudd az ember szép és rendes verset írni, ha van ehhez előtanulmánya.
Ne feledjétek, József Attila is számtalan verseskötet megjelentetése után döntött úgy, hogy egyetemre megy.
Természetesen a tudás még senkinek se ártott, én most épp a szonett-írást tanulgatom immáron három /3/ hónapja. Az sem kizárt, hogy már szakmailag megfelelne a tudásom az írásra, de a lelkem még erre nem kész.
Kedves Tagtársak! Sheldon tanítását el kell olvasni mindenkinek, mert hasznos ismereteket tanít minden betűje.
Szeretettel ajánlom: Jártó Róza
Aranyos Gyöngyikém!
Én is veled és Vadvirág47-el értek egyet. Ezért is fordult elő, hogy a tartalom megváltoztatására vonatkozó javaslatot elutasítottam. A formait viszont megköszönve, megvalósítottam és így a versem nekem is jobban "tetszik" , ha szabad ilyet mondani. Köszönöm, hogy itt jártál.
Szeretettel: Jártó Róza
Kedves Rózsika.
El olvastam versedet de mikor az alant hozzászólásokat is elolvastam szomorú lettem. Rózsával tökéletesen egyet értek.
Azt, ami lelkedből előtör azt csak is Te tudod saját szavaiddal ritmusoddal megalkotni. Nem lehet minden vers tökéletes. Amikor más belenyúl, olyan mint amit összeszabdaltak és megoperáltak. Nem saját maga eredete. Sok sikert kívánok Szeretettel Gyöngyi.
Kedves Olvasók!
A versem ezen formája a "javított" . Amely tartalmi változást, az egy szóismétlésen kívül, nem, de formait tartalmaz.
A változtatás Szőlősi Dávid és Sheldon útmutatása alapján történt!
Szeretettel: Jártó Róza
Nagyon igaza van Sheldonnak, átírni csak a szerző tudja úgy a versét, hogy abban megmaradjon az egyénisége.
Javasolni lehet jobb, odaillőbb szavakat, de ennél több segítség, változtatás elvárása már fölösleges, ill. nincs értelme.
Én nem ismerlek Dávid, nem is értettem mi ez az új dolog, hogy mindenki munkáját értékeled – végül is nem rossz ez, ha megmaradsz a javaslat-tétel mellett. Aki jónak látja, az elfogadja, és esetleg szem előtt tartja, és él vele a következő írásánál. Mami! Szeretettel olvastalak. V.V.Rózsa
Kedves Dávid! Kedves Sheldon! Megfontoltam a tanácsaitokat és így rendeztem a verset. Mit szóltok hozzá?
Az élet, nagy játékos. Odalök egy érzést, át sem gondolja,
kibe mit szakajtott szét. Mi gyarlók, örömmel fogadjuk,
kapaszkodunk a reménybe, még bele nem halunk.
Megyünk, mindig csak megyünk, vakon körbe-körbe, mi az élet
foglya vagyunk mindörökre. Kinek több jut, kinek kevesebb,
van, ki pompás palotát kap, ki száraz kenyeret.
Én nem gyűjtöttem nagy vagyont, mesés javakat, derékalj’ a gyerek,
ki belőlem fakadt. Gazdag vagyok, a talán a leggazdagabb,
ha gyermekem mosolyában, meglátom magamat.
Hiszem, hogy létünkben minden valamiért lett, az életnek végül, nem
számít csak a tett. Jön a jó, vagy küzdenünk kell érte,
a sors majd eldönti, hogy harcolni, érdemes-e érte.
Az "élet" és "végül" szavak után én nem tennék vesszőt…
"Az élet – nagy játékos!" Én így írnám, gondolat-(nem kötő!)jellel… KiBEN mit szakajtott/szakasztott szét.
MÍG bele nem halunk. Mi az élet foglyai vagyunk (többes!)
Majd-majd, érte-érte… Mindegyikből elég lenne egy…
Jön a jó, vagy MEGküzdünk érte,
a sors majd dönt, hogy harcolni
érte vajh' megérte… (csak javaslat…)
Kedves Sheldon!
Átnézem a külcsínt. Ha meg van a "megoldás átnéznéd még egyszer! Privátba fogom küldeni! Sheldon! Köszönöm!
Kedves Róza, Kedves Mami!
Őszinte élet-leírás, tele bölcsességgel. Örömmel olvastam.
Elismerő szeretettel gratulálok és boldog újévet kívánok: Viola (l)(f)(l)