Nyárálom

Nyárálom

Ravasz ötlet bontott rügyet
Nyárapó ősz fejében,
Soha nem volt szabadságon,
Csak télen, a hidegben.

Irigyli az embereket,
Kik gondtalanul nyaralnak,
S ő csak dolgozik keményen,
Hogy szép időket kapjanak.

Ő is menne, lustálkodna,
S fürdőzne a napfényben.
A szép lányokat megbámulná,
S fejest szökne a tengerben.

Megegyezett Napurammal
Ő is menne régen már.
A Bahamákra repülnének,
Hisz nekik is egy ennyi jár.

Kibérelné a felhőket
Napi díjjal, ha lehet,
Hogy takarják el teljesen
Pár hétig a kék eget.

Megkérné az őszi esőt,
Hogy töltse fel a felhőket,
Úgyis sírnak, hogy nincs eső
Folyton a vén emberek.

Az itthoni kis ügyeket
Majd rábízza a fiára.
De diszkréten kell intézze,
Mert a neje levágja.

Épp indulni akartak,
Kezükben a menetjegy,
Amikor arcon csókolta
Egy óriási esőcsepp.

Kilesködőtt a szénából,
S megdörgölte két szemét.
Átbóbiskolta a napot
De nem bánja ily álomért.

Elszégyellte kicsit magát,
Hogy, csak így elszundított,
Szerencsére a Nap látta,
S egy esőcseppet rádobott

Álom,álom édes álom,
De szép volt az angyalát.
Kikecmergett a szénából,
Hogy folytassa a munkáját.

Rákacsintott a Napúrra,
Hogy emelhet a hőfokon,
Hadd örvendjen a sok ember
A zsúfolt, kinti strandokon.

Gyönyörű volt ez az álom,
Majd folytassa, ha hazaér,
Este mikor elfáradva,
Végre nyugovóra tér.

Szólj hozzá!