Minden parányi
betűk rostélyán izzik az este
szétesik sorsom Sarkadra Pestre
itt magány jár folyton mennydörögve
nem süt szerelem a vérkörömre
minden remény rosszba siklik végül
lelkem inger-hiányoktól szédül
jót vezényelni nincsen parancsnok
szétesnek bennem eszmék narancsok
vénámban hölgy helyett jaj andalog
itt stressz nyitja-csukja az ablakot
s mert minden mi kellene parányi
gyakran nem élni szoktam csak fájni
Igazán figyelemreméltó kis sziporka. Tetszett. Vadvirág
Érdekes képek. Tetszett. Gratulálok! Üdv: Robi