Lámpafényben

Megosztás Nyomtatás 1507 megtekintés 22 hozzászólás Kategória: (Archív) pályázati versek Szerző:

Lámpafényben

Keringve száll a tiszta álom,
millió szelíd hópihe,
sárga lámpafény alatt ázom,
szorosra húzom nagykabátom;
nem siet felém senki se.

Köddé vált rég a nyolcas járat
az utca sápadó kövén,
varjúhad tépi szét a tájat,
kitárt szárnyukon – kell, hogy lássad –
gubbaszt a szűkölő remény.

Szemközt a ház, mint fáradt őrszem
fénytelen szemű, elhagyott,
fehér imádság pelyhe bőven
hiába hull ma síri csöndben,
nem ad kínomra balzsamot.

Hallod? – a sárga lámpafényben
százötven wattos dobbanás,
itt állok, hívlak régtől, s régen
nem látsz, nem hallod meg beszédem,
bezárt szívedben hűlt parázs.

Boríts be, tiszta fátyolálom,
millió szelíd hópihe!
Nem várok már rád, nem is fázom,
itt marad néhány könnyű lábnyom,
s felolvad majd a semmibe.

“Lámpafényben” bejegyzéshez 22 hozzászólás

  7. :-))) Megnevettettél, Laca; talán egyszer ez az első "művésznevem" (:- )) fog díszelegni egy könyvön, de még nincs itt az ideje. 🙂 A hozzászólásaid révén pedig én is kapok valami pluszt, köszönöm Neked! Szeretettel 🙂

  8. Kedves Zina!

    Kicsit elmaradtam, és de sok csodát (majdnem) kihagytam! Még jó, hogy az írás megmarad.
    "Varjúhad tépi szét a tájat,
    … fehér imádság pelyhe…
    … Boríts be, tiszta fátyolálom,"
    Mindig csodás, mindig bájos, és mindig van benne valami plusz. Vajh mikor tarthatok a kezemben egy Senki Alfonzina kötetet?

    tisztelő üdv: Laca:)(f)

  9. Örülök, hogy elolvastad. Köszönöm szépen a véleményedet, kedves Éva! 🙂

  10. Kedves Zina! A szerethető szép vers! Utolsó soroké a pálma! (f)

  12. Gyönyörű, mint minden versed, kedves Zina.
    Szeretettel gratulálok! Rózsa(f)

  13. Lehetne, de nem jutott eszembe. 🙂 Hóesés volt az első címe. Köszönöm, Barna! 🙂

  14. Tánc a lámpa fénynél. ..lehetne ez is a versed című Szomoruan szépséges melankolia a vers.Gratulalok, sok sikert kívánok:b:)

  15. Köszönöm szépen, hogy figyelmet szenteltetek rá. Egy csokor ölelés Nektek! 🙂

  18. Drága Zina!
    Ez a versed csupa gyönyörűség, mély gondolatokat hordoz.
    Szeretettel olvastalak: Viola (f)(l)(f)

  19. A befejezés igazi feloldódás: a hópihék táncosok, könnyedek, vigaszt sugallók…
    Tetszik a puha-pihe keringő.

    Janna (clk)

  20. varjúhad tépi szét a tájat
    —-
    …kitárt szárnyukon…
    gubbaszt a szűkölő remény

    Remek vers, kár hogy a kicsengése szomorú hangulatot áraszt:)

    Üdv.János

Szólj hozzá!