Járda szélén

Járda szélén

Járda szélén szemét hegyek
emberek s szegények
Már semmit nem keresnek
várják a meleget

Járda szélén rongyos álmok
foszlanak a magányon
Fáradt sápadt arcok
könny ül az ráncokon

Ígéret fentről is van
szavát csak a nap tartja
Fényével vigasztal
több nincs csak üres szavak

Jó ha bírja még a lélek
fagyot embertelenséget
De a remény ott ég mélyen
a holnap nem lesz üres

Jó kezek feléjük nyúlnak
adnak mit adhatnak
Egy tál ételt s vigaszt
a remény haljon meg utoljára.

“Járda szélén” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Igen! Így van Rita. A jelképes zászlómra ez van írva. E szerint éltem s élek. Köszönöm, hogy benéztél hozzám.(f)

    Ági

  2. Kedves Ági!

    Van egy olyan mondás, hogy "segíts magadon az Isten is megsegít". Lehet és kell is segíteni – amit nagyon sokan tesznek csak nem szerepelnek a címlapokon – de valamit a rászorultnak is tennie kell/kellene.

    Szeretettel: Rita(f)

Szólj hozzá!