Látom mindenhol Földanya kézlenyomatát

Látom mindenhol Földanya kézlenyomatát

Azt hiszem az Őseink szemében
vonzereje, nem a
szépségében rejlett
a határtalan termékenysége
volt az, amivel rabul ejtette
valósággal elvarázsolta őket
élőt teremtett az élettelenből
hegyeket, réteket, erdőket
kaptunk Ősanyánk öléből
a képzelet teremtő ereje
hitet adott és reményt, hogy
tiszta lappal és szívvel
újra élni kezdhessünk.

Egyáltalán nem úgy
gondolunk rá
mint aki egy az őserdő
még felfedezetlen részén
gyékényszőnyegén
ül naphosszat egyedül
magába feledkezve
míg ha leszáll az éj
a törzs minden tagjával
egyesül éjről-éjre
újra és újra
egy örök körforgásban.

Ő itt él közöttünk
egyszerre velünk és bennünk
növényben és állatban
fűben, fában, virágban
napsütésben, árnyékban
a reggeli harmatban
és a naplemente
furcsa narancsvörösében
ott az ég alján
abban a keskeny sávban
várva a kollektív
lelkiismeret feltámadására.

“Látom mindenhol Földanya kézlenyomatát” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. [color=#003333]"a képzelet teremtő ereje"[/color]
    Gratulálok: Janna

  2. Attila! Remek verset írtál! Mély mondanivalóval szép képekkel és csattanóval a végén. Gratulálok a versedhez!
    Kit

Szólj hozzá!