CSAK TE
Hányónk ajkán rebeg e szó,
a múltból vagy a jelenből,
lelkünkből öröm, bánat szól,
az érzés eltűnt szívünkből?
Hányónk vágyában él, csak Te,
míg karjaink közt a világ,
minden lehet szép átmenet,
azok hullanak mint a virág.
Hányónk ajándéka ez az érzés,
hogy csak Te és senki más,
hogy úgy kellesz, mint a légzés,
lelkednek mindig Ő a társ.
Hányónk öröme az érzés,
hogy a vonzók közt csak Ő kell.
Mással könnyebb, lehet kérdés?
Szíved, szavad vágya, csak Te.
Kedves Rita!(f)
Köszönöm megtisztelő látogatásodat, véleményedet.
Szeretettel:
Laci
Kedves Margó!
Köszönöm figyelmedet bátorításodat.
Szeretettel :Laci
Kedves László!
A versedben a szép érzések mellett olvasható kérdésre Te magad adtad meg a választ
"Szíved, szavad vágya, csak Te" Remélem értékeli a vallomásodat akire gondoltál.
Gratulálok szeretettel: Margó:)