AHOGY JŐ A HAJNAL

AHOGY JŐ A HAJNAL

Ahogy jő a hajnal,
s álmos vagy,
derűnek küldöm
esetlen szavam.
Nézz a fénybe,
remélj a mába,
tegnapi bánatod
hagyd magába,
és emeld lelked
szíved vonalába.
Ne féld a jövőt
hisz te vagy az
nem mondta senki
itt a tavasz?
Majd a nyár,
a színes ősz,
a tél, szépséges
hideg bősz.
Mind jön, megy,
te maradsz,
lelkedben legyen
örök tavasz,
forró nyár,
gazdag ősz,
fehér tél,
s ezektől sose félj.
Nézz a fénybe,
remélj a mába,
tegnapi bánatod
hagyd magába,
és emeld lelked
szíved vonalába.

“AHOGY JŐ A HAJNAL” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Szép gondolataidnak jó formát találtál. Szívesen olvastam, tetszett.

    Üdvözlettel: Margó:)

  2. Kedves László!
    Tartalmilag és formailag is nagyon tetszik a versed. Ez utóbbihoz szeretnék egy apró tanácsot adni, ha elfogadod. A "szíved vonalába" helyett költőibb lenne a szíved magasába szókapcsolat. Remek munkádhoz szeretettel gratulálok, marinka:)

  3. Kedves Margó!

    Szívből köszönöm reám-figyelésed, gratulációdat.
    Szeretettel: Laci(f)

  4. Kedves László!

    Ahogy az évszakok váltakoznak, úgy változunk mi is a létidőnk során. Szép és biztató versed tetszik és szívből gratulálok hozzá.

    Szeretettel: Margó

Szólj hozzá!