A vakond
Élt egyszer az erdőben,
Egy picike kis vakond;
Mindenkivel viccelődött,
Ő volt a főbolond.
Nem törődött semmivel,
Egyre csak ásott;
S amikor úgy volt kedve,
A járatokban mászott.
Mikor egyszer mégis,
Feljött a felszínre;
A bokor mögül megszólalt,
A szürke kis egérke.
Megkérdezte az egér,
„Te lennél a bolond vakond?
Mert ha igen,
Akkor van-e jó tréfád? Mond?”
„Én lennék az biza…
Viccem meg számtalan;
Engedd meg nekem,
Hogy a kedvencem elmondjam.”
Elkezdte mondani,
Lezserül a tréfát;
A végén így szólt az egér,
Még egy ilyen bénát.
Nem volt a történetnek,
Semmi vicces része;
„A föld alá vissza,
Mikor indulsz te le?”
Nem szólt a vakond,
Elrejtette búját, baját;
Majd szégyenében rögtön,
Elásta magát.
2016.10.12.