TÖPRENGÉS A SORSRÓL

TÖPRENGÉS A SORSRÓL

Hogy milyen lénynek születünk e földre
Sajnos nem tudhatjuk már azt meg előre
Van aki állatnak, mások meg embernek
Páran gazdagnak, túl sokan szegénynek
A küllem is fontos, de még jobban a benső,
amivel utunkra ereszt minket a teremtő
Hogyan sáfárkodunk ezekkel a létben,
bizony rajtunk múlik, legalábbis részben
Jó és rossz, szép vagy csúf – a mi választásunk
Tetteinkkel együtt változik világunk…
Mint a rétek, mezők harmatos virága
Mind ártatlanként jövünk erre a világra.
Édes, foszlós kaláccsal, friss, illatos kávé
Ez jár gazdagéknak, és mellé a pomádé
Míg a nincstelenek száraz morzsán élnek
Ünnepnapon sem jut sokkal több szegénynek
Mégis látjuk a pénz nem igazi boldogság
Mindenkinek más jelenti békéjét, jó sorsát
Sokakat a vad természet varázsol el éppen
Mások örömüket lelik táncban, és zenében
Hosszan sorolhatnám, ám de annyi biztos
Nagyban rajtunk múlik, hogy a jövő mit hoz.
Jöhetnek olykor nem várt sorscsapások,
melyek félresöprik a lenge boldogságot,
de erővel, hittel, egymás kezét fogva
vissza tudunk térni az emberi sorba.
Ragyogj hát napsugár, áraszd el a földet!
Fújd el a bánatot, töröld le a könnyet!
Gyermekek arcáról, és emberi szemekből
Haljon ki a gonosz az átkozott szívekből!

Hogy milyen lénynek születünk e földre
nem is olyan fontos, hisz nem tart örökre,
és mikor elmegyünk szolíd hant tapad ránk
Porainkat hűen őrzi édes magyar hazánk.

Fontaines,2017.05.27. Fleiszig Rózsa(Vadvirág)

“TÖPRENGÉS A SORSRÓL” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. "Ragyogj hát napsugár, áraszd el a földet!
    Fújd el a bánatot, töröld le a könnyet!
    Gyermekek arcáról, és emberi szemekből
    Haljon ki a gonosz az átkozott szívekből!"
    Drága Rózsa!

    Szeretettel olvastam mély töprengésedet.

    Gratulálok! S. Rózsa(f)

Szólj hozzá!