EGY ÁLOM

EGY ÁLOM

Álmomban a bátyám kerestem
Útvesztőkben, erdőben, kertben
Nem bukkant fel, nem jött elém,
ez, bánatot plántált belém
…hiszen annyira szerettem!

Hiányzik a kedves lénye
Vicces hangja, törődése
Mindig azt mondta, hogy: Hugi!
Most, itt rá fogok gyújtani
…s én, nem vitatkoztam mégse.

De, miért nem? Jaj! Miért nem?
Tán, ma is itt lehetne vélem?
Feljönne hozzám, megölelne
– két árva kezem az ölembe’
Mert nincs más, aki féltene.

Messzi, holt birodalomba
Elvonult – a fájdalomba
hagyva: szeretett családját,
feleségét, és két szép lányát,
három kedves unokáját,
s engem is – magányomba’.

Néha, álmodom még véle
Arany szíve Jaj! Úgy kéne!
Vidám, füttyös, édes bátyám
Nem visz többé már a hátán,
mint régen, gyermekkoromba’
Nem zokogja soha többé
…bánatát a nyakamba.

Örömünk’ meg nem oszthatjuk
A közös slágert, tán hallhatjuk,
ha neki, ott, fent az égben
nincs hiánya szép zenében,
mert azt mindig úgy szerette.
Táncolt is rá, bút felejtve…
Tudom, azóta sem feledte.

Álmomban csak őt kerestem
Egy pillanatra meg is leltem
Majd, elpárolgott, mint a pára,
Csak szivárvány maradt utána.
Hidd el édes testvérem!
Közös éltünk minden percét,
a szívembe jól bevésem.

Eger,2017.okt.22. F.egri Rózsa(Vadvirág

“EGY ÁLOM” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Köszönöm zelgitta kedves, vigasztaló soraidat. Az én bátyám is már több éve hunyt el, de még mindig sajog a hiánya. Nehezen engedem el, hiába voltunk hatan testvérek, ő állt – a fiúk közül – hozzám a legközelebb. Ez van, és el kell viselni, "hozzáedződni" mert ahogy múlik az idő, úgy vesztünk el egyre több hozzánk-tartozót, míg egyszer (remélem!) szép, csendesen, mi magunk is távozunk ebből a világból. Ölellek. Rózsa

  2. Kedves Rózsa,
    átérzem fájó lelkiállapotod, annál is inkább, mert én is pár éve vesztettem el szeretett, egyetlen bátyámat, aki szinten sűrűn gyújtott rá…Abba is pusztult bele.
    Mozaik-képekben elénk tártad közös életetek tükörcserép mozzanatait, végig a veszteség érzésével kísérve. A befejezésben mégis felbukkan egy reménység szimbólum (szivárvány), ami elviselhetővé teszi a szeretett lény hiányát. Legalábbis én így éreztem.
    Szeretettel olvastalak és gratulálok a vershez.
    Bri(gitta)

  3. Kedves Rózsa!

    Nagyon szép megemlékezés! Valaki hiánya az érzés, ami sohasem múlik.

  4. [b][i][color=#ff3399][center]Kedves Rózsa!

    Megható soraidból szeretet sugárzik.
    Szeretettel: Ili (f)[/center][/color][/i][/b]

Szólj hozzá!