KARÁCSONYI MESE – felnőtteknek

KARÁCSONYI MESE – felnőtteknek
/Mindennapi történet/

Harangzúgás hallatszik távolból
Kicsi templomban kórus-zene szól
Ünnepre készülnek, dicsfény az arcokon
Egy koldus emelkedik fel az ajtóból
A fénylő orgonához vonszolja magát
Több lyuk van köpenyén, mint a rostán
Szakadt saru, rongyok fedik lábát
hogy el ne fagyjon, ha áll a posztján.
Odaül a magasztos hangszerhez
A teremben megszakad az ének
Sok kiváncsi szem reá szegeződik,
visszaülnek, akik már mennének.
És lecsap a tíz ujj a sötét billentyűkre
Ellilult lába kínnal nyomja a pedált
Mielőtt a mennyei hang felcsendülne,
lágyan megsímogat mellén egy medált.
Aztán csak zeng, égig csap a dallam
Egyetlen szem sem marad szárazon.
Sután feláll, megköszöni halkan,
ősz fejét lehajtva a helyére oson.
Egy ember kiáltja: Ő a nagy művész,
aki valaha az Operában is zenélt
Körbe fogják, és a vállukra emelik
Úgy ünneplik a meghökkent zenészt.
Nagy szomorúan mosolyog, nem érti:
Hol járt e sok ember, amikor éhezett?
Megfagyott a lába, és nem volt hol aludni,
s mai napig is, az utca- sarkon kéreget.
Lassan visszaül…néptelen már a kis tér
A sekrestyés egy narancsot nyújt neki
A szemébe csepp szemrehányás sem fér,
bár a gyomra éppen, most sem túl teli.
A kicsi templom kapuját bezárják
Hívná be az atya, de csak visszaint
Nem tudna ő már többé tele hassal,
és a jó melegben aludni megint.
Leszáll az éj, elcsendesült a környék
A táj karácsonyi égők színében hevül
Piszkos gúnyájába törölné könnyét…
Közben azt érzi: Oly nehéz legbelül.

Fontaines,2017.dec.15. Fleiszig Rózsa(Vadvirág)

“KARÁCSONYI MESE – felnőtteknek” bejegyzéshez 1 hozzászólás

Szólj hozzá!