Lázongó verseim

“Lázongó verseim” bejegyzéshez 14 hozzászólás

1. igen, éppen erről az eszköz dologról írtam minap egy verset, valamikor felteszem

2. Gábor

   Van egy régi mondásom: "a vers önmagát írja meg, mi csak eszközök vagyunk"..ugye igaz? Veled már veszekednek is….:)))

   üdv
   iMRE

3. Rossz vagy! (dev)

4. De lázongok, és olyan rettenetes bosszút állok rajtad, hogy egy hétig, nem fogsz tudni aludni, mert rémálmaid lesznek!!!!
   (dev)

   Íme:

   Kellemes, szép, finom napot,
   Honfiak és honleányok!
   Köszönöm a kedves szókat,
   gondolatid, ragyogókat!
   Az írásid megértem én,
   a tollnál valla: én a tehÉn.(dev)

   A'la S…..

5. Jóvan már tehenke! Ne " lázongjál ", nekem is jobban bejön az eredeti! 😀

6. Nekem az utolsó sor átírva nem tetszik, mert a lényeg maradt ki így belőle. Ezért nem szeretem átfogalmazni sokszor, mert kevésbé lesz tartalmas.

7. Tehenke jó volt az úgy is. Ez is pompás, nekem nem rossz az ucsó sor.
   A szótagszám éppenséggel a szabályozása egy versnek, általában a ritmust határozza meg. Bár sok versnek ezzel együtt sincs ritmusa, nem nehéz olyan verset írni. A szabályozása lehet vegyes is egy versnek, mint pl. a tiéd is, bár a váltakozások szabály szerint szokták követni egymást. Ahogyan az első versszak meghatározza. Simán el is térhet tőle a szerző, mert a szavak zengése, hangzása sokkal meghatározóbb, vagy a ritmus épp úgy adja ki magát. Általában a klasszikus verselésnél van igazán nagy szerepük, ahol kötött formában épülnek a verslábikók.

8. Szerintem így bénább. Átírtam 10-11-re, van ami jobb, de veszít az egész a hangulatából meg a kifejezés is rosszabb. Néztem este, Adynál és Petőfinél is simán vannak szótag változások, nem tartják sokszor a megfelelő szótagszámot. Petőfinél úgy 3 szótagszám különbség van sokszor, soronként. De Adynál is sokszor. Nekem fontosabb, amit leírok, mint a külsőség. Van, ami jobb, de így szerintem már nem olyan jó:

   Amikor szeretném, de nem tudom, 10
   megírni rendesen, néhány versemet, 11
   akaratom rájuk erőszakolva, 11
   sorai kínosan feszengenek. 10

   Mikor tollam hegyét tintába mártom,11
   sok, vértócsában ordító betűt, 10
   s jajgató verssorokat hallok: 10
   – Te kontár! Megint mit művelsz velünk? 10

   Magukból kikelt, szavak kiabálnak, 11
   szóvégi rímek villognak mérgesen. 11
   Idegesen izegnek-mozognak, 10
   – Állíts össze végre, értelmesen ! 10

   Megannyi forrongás után, szólok: 10
   – Intézkedem mindjárt, csak nyugalom! 10
   S a szavakat helyükre írva, 10
   őket lassacskán, így megnyugtatom. 10

   Most már békésen pihen a versnek, 10
   soraiban nyugvó rím, betű, szó. 10
   S nem akad meg rajtuk, mint zátonyon, 11
   siklik könnyedén, a lélek hajó. 10

   Bár így sem rossz, de az utolsó mondat abszolút béna és nem tudom kifejezni máshogy, más szavakkal, ki kellett szedni belőle, hogy kijöjjön.

9. Semmi gond, nem sértődtem meg! Amúgy igazad van, csak, ha átírom és belepasszírozom a mondatokat, hogy azonos szótaggal jöjjenek ki, akkor elveszti a hangulatát, meg nem is lehet kifejezni pontosan már úgy, mert nem biztos, hogy a szótag szerinti megfelelő szavak, ugyan olyanok, vagy úgy hatnak. Amúgy átírtam este, de az már nem olyan jó, szerintem.

10. Nem kritikaként írtam, hanem, mint megállapítást. Hogy ezek nélkül is mennyire remek a vers. Búúúú!

11. Lesz még pár ilyen rendezetlen, szabálytalan. Mert nem szoktam a legfontosabbnak tartani az ilyesmit. De ezt itt, a versek 95%-áról el lehetne mondani.

12. Van így

13. Témája nagyon tetszik! Jókat kacarásztam a humoros leírásokon. 🙂
    Szerkezete azonban rendezetlen, szabálytalan, mint a rímképlete is. Viszont itt a tartalom a lényeg és az pompás, remek!

14. Köszi Rita, hogy itt voltál!