GONDOLATAIM

GONDOLATAIM…

Gondolataim
néha nagyon furcsák
Nem teregetném ki…
Mégis sokan tudják,
hogy én, Én vagyok!
Nem másolok senkit
Talán a csillagok,
kik igazán megértik,
hogy mi fáj itt, legbelül
mi feszíti lelkem?
Hogy, amit megteszek,
miért azt kell tennem.
Írtam már gyerekként,
majd csak néha-néha
Évek szaladtak el,
hol könnyen, hol sírva
És újra rám talált
a versek varázslata
Éjjelek, nappalok
teltek meg általa
értelemmel, céllal,
csodás töprengéssel
Sorsom megszépítő,
édes könnyedséggel.
S úgy repültem vele,
mint lepke szellő szárnyán
Hisz oly boldoggá tesz,
mint eget a szivárvány
A betűk hű társaim,
a szép szó a gyermekem
pótolhatatlanok…
őket féltve dédelgetem
S, ha egyszer elhagynak
én is velük halok
Elégetik lelkem
törékeny csillagok.

Eger,2017.03.14. Fleiszig Rózsa(Vadvirág)

“GONDOLATAIM” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Kedves Rózsa!

    [color=#990099]"Elégetik lelkem
    törékeny csillagok."[/color]
    Benne foglaltatik az érzékenység és a tehetség.
    Gratulálok(cfc) Janna

Szólj hozzá!