Érzelmek ! Stefanicus Hungaricus Firkász

Érzelmek ! Stefanicus Hungaricus Firkász

Viharos érzelmek dúlnak a kebelemben
Az óhazában boldogságba keveredtem
óh mily csodás érzés újfent szivemben
Okait ne firtasdd,elárulom én csendben

Magyar útlevéllel újjongok zsebemben
Köszönet Istennek,magamnak septében
Sosem tagadám Szülőföldem véremben
Lám jő nap amely oly csodás éltemben

Megerösít ő hitemben amely ősi,töretlen
Szeretteim óvnak a vad viharos tengeren
Segítik lépéseink terelni a régi mederben
Van okom bőséggel sirni ily örömömben

Kiváltságosokkal értekezve szent ügyben
Tehetséges festőnek énekelek itt versben
S lám mit ád jó Isten meghívót kezemben
Repesve izenem hát eme híremet éterben

Lejegyzve boldogságát földinek rímekben
Csanádi Ibolya kiállít majd a Műteremben
Nátáli csókja buzgósággal árad szívemben
Féltve vallom, szerelme hódított el rendben

Hiszem e szent érzésnek gyümölcse lészen
Melyre köszönettel adózom őnéki emígyen
Adá Isten lehetőséget óhazában évezredben
Felvirágozni elmét,drága kincsét e képekben

Idő eljött,mester megszületett,itt vala életben
Alkot,fest ő remek műveket, oly tökéletesen
Ars poeticája Istennek tetsző, a végtelenben
Új,széditő, szárnyaló, feszitő tudattól felajzva

Szentendre bájoló varázsa kerített hatalmába
Etelka Szülővárosa, vala otthonunk a múltba
S ottan kétszer is boldog lettem hát Óhazába
Honfiak,régiek,újjak mind köszöntek ott vissza

Művészet honi bölcsője ringatott el holnapra
Álmodj szépeket mának, jövőnek Ars poetica
E mű melyet alkotál lészen sokaknak lámpása
Isten óvja országod,néped, a jövő századokba

Hisings -Kärra 2002-05-24 09:14:08