Tiszavirágzás
Lángol az este a Tisza tükrében,
amikor fölé hajol. Lám, ölében
ringatja a hosszú, többéves álmot,
a megőrzött és felkínált ébredést,
a csekély gyönyört, pár óra létezést.
Születés… a rég várt kibomlás
itt él és röpül,
ügyetlen, ám boldog csapongás,
násztánc körös-körül.
Rajzó öröm… lassan elhal a vízen,
hullott szárnyak a csillogó felszínen.
Záloga mélyben… megtérülő zálog.
Foszló szép… tiszavirág-takaró,
mint milliónyi, hervadó szirom.
Szép verset írtál a tiszavirágzásról. Én minden évben látom, itt lakom a Tisza mellett.
Üdv: Kati
szinte láttam a Tiszát!(f)
Szeretettel gratulálok: Ica
Nem gondoltam volna, micsoda remek verset olvasok majd, de megfogott a címe: ugyan, mit lehet írni erről?
Versed szerint: csudaszépet. Gratulálok, nagyon tetszik! Azt hiszem, nem utoljára olvastam el. 🙂