CSALÓDÁSOK

CSALÓDÁSOK

Csalódások sora az élet, és dőre álmodás
Sokaknak csak a siker számít, semmi más
Hányan haladnak az erős széllel szemben
hetykén, de csúful megroggyant sorokban
Ezért nem érdekel már lassan semmi engem,
csak űzöm, hajszolom a vágyamat titokban:
Azt, az édes érzést, ami hiányzik életemből
Azt a puha meleget, ami nélkül megfagyok
Hullanak a hibás tegnapok két kezemből,
míg magamhoz ölelem a rég várt holnapot
Rám derül az égbolt, és millió kis csillaga,
kíváncsian lesi borongós, magányos éjjelem
Állandóan kísért a virágok szédítő illata,
míg azon merengek, hogy mivé lett életem?
Mohón kortyolnám a remény hűs nektárját,
belőle merítve: friss erőt, és végtelen hitet
Legyőzném a tengerek vad, fullasztó árját,
ha, az a biztató szempár őriz, ami a tied.
Kezdem elhinni, hogy szépség él a dalban,
és nekünk muzsikál ez a csodás környezet
Velem tartasz mindig: örömben, és bajban
Gyöngéden letörlöd orcámról könnyemet.

Eger,2019. november 24. F.egri Rózsa(Vadvirág)

“CSALÓDÁSOK” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Rózsa!
    Vannak érzések, élethelyzetek, amik "szeretik" a szabad verset, mert csak ki akarnak jönni, elmúlni, vagy fölerősödni "kint".
    Ez a versed is ilyen. Bár melankólia, szomorúság, fájdalmas tapasztalások érzése lengi körül, a végén mégis reménykeltőn csillog az ebben a világban való élés szeretete, és ez jó, jó, hogy így zártad:)
    Tetszett, és itt hagyok egy (l)et cserébe!
    Szeretettel: Éva

  2. "Legyőzném a tengerek vad, fullasztó árját,
    ha, az a biztató szempár őriz, ami a tied."

    A szerelem erőt ad.

    Szeretettel: Rita(f)

Szólj hozzá!