Versenyszellő ostora

Versenyszellő ostora

Kevésen múlik a megvilágosodás…
Az a kevés fény kell nekem, amitől újra
kinyílik a virág és felém fordul a világ.
Amitől újra bőrömön érzem az életem nyarát.
Kevésen múlik, és én nem bírom kivárni,
Nem hiszem el talán, hogy lehet még belőle bármi.
Versenyszellő meglebbenti a pillanat illatát
Elnyomva bennem a várva várt csodát.
Kevésen múlik, csak várni kellene rá
Vagy hinni kéne, hogy érdemes várni rá.
Versenyszellő csattogtatja otromba ostorát.
Űzi-hajtja, kergeti bennem a bájfátyolos mát,
És a holnapért esdeklő elhalkuló imát.

( 2020.jan.)

Szólj hozzá!