Reggeli gyümölcs

Reggeli gyümölcs

Éles Nap szablyája hasít maradék felhőt,
Szélparipák vágtája szór elé szikraesőt,
Bomlik a türkiz azúr parány birodalma,
Még mindig részeg ilyenkor az ég alja.

Pillantással mámorosodik a gyűrűző táj,
Porcikákat velejéig töltő legyintő báj,
Egymást karolja a folyó, az erdő, a hegy,
Révült dülöngésük gyűrűhullámba megy.

Elfolyó cseppekben fölfelé hull az idő,
Minden cseppből karcsú világfa nő,
Ölelkező lombjaik a kozmoszba nyílnak,
Gyökerei erőt lenti mámorból isznak.

S mikor benőtték teljesen az űr mélyét,
Egyszerre teremnek világok gyümölcsét,
Melyből visszahullik ide egy-egy darab,
Táplál lüktető ritmust bordáink alatt.

Szólj hozzá!