Haza

Haiku / Haza /

Idegen járda
megtűrt cipőkoppanás
hazátlan a szív
-.-
Idegen házban
új élet haza nélkül,
páratlan galamb.
-.-
Idegen nyelven
Hallod a fák meséjét,
csak a csend ölel.
-.-
Édes pillanat
Keserű lélekkönnyel
ádáz harcot vív.

“Haza” bejegyzéshez 23 hozzászólás

  1. Kedves rózsa !
    Mindig kellemesen érzem magam, ha jelentkezel nálam, mert ez annak is a jele, hogy jól vagy és örülhetünk egymásnak. szeretettel, Zsófi.

  2. (f)Köszönöm kedves Kankalin. Még annyit, hogy a saját hazájában az ember még a cipőkoppanásokról is felismeri a cipő viselőjét.
    Szeretettel, Zsófi.

  3. Nem magam számára írtam a haikuimat. Nem értelek félre kedves Rózsa. Sokan sokféleképpen fejezzük ki a mindennapi élet szépségét, örömeit, gondjait, fájdalmát, stb…Ezek a kifejezések átvihetők haikuba, ott kicsúcsosodnak és végigvonulnak a hegy ormán, ott ahol már nincs feljebb, csak a tiszta kék égbolt.
    —————-:)Nem lehet – félremagyarázni- -Lám mégis van benne egy kis magyar !!!(f)

    Szeretettel fogadtalak,Zsófi.

  4. Remélem, nem érted szavaimat félre, mert valóban szépek, és tetszenek is a haikujaid, de mint már annyiszor megírtam, én nem igazán szeretem ezt a túl tömör műfajt – nem magyar! Sosem ér el szívemig. Nem engedi a teljesítményt kibontakozni, a szép érzéseket szárba szökkenni…egyszerűen beléd fojtja a szót…legalábbis azoknál, akik szeretik jól kidolgozni, részletesen szemléltetni, azt, amiről írnak.

    Erről csak ennyi:

    ömlene a szó
    szívem balba foglalná
    mély érzéseim'

    Szeretettel ölellek. Rózsa

  5. Kedves Judit !
    Tényleg kifejezőbb a csere amire felhívtad a figyelmemet.
    A vers címe sugalló, igen ez történik nélküle.
    Köszönöm észrevételed és véleményed.
    Szeretettel, Zsófi.

  6. Kedves Zsófi!

    Szép négy haiku a hazátlanságról. Nekem a harmadik tetszik a legjobban.

    A másodiknál az utolsó sorban felcserélném a két szót: Páratlan galamb.

    Judit

Szólj hozzá!