Téli shanzon

Téli shanzon

Tél búval gond.
Nevetsz bolond,
talán a nyár jár eszedben?
Ringó csípővel
lányka jár fedetlen kebellel?

Szél sírva búg.
Sehol egy zúg,
hol beleomlanék a melegbe.
Elnyúlva,  nem dider'gve,
ebben a zord időkben.

Tél szelet hord.
Baljós akkord.
Csontig hatol, fáj, ne ereszd be!
Ajtó, ablak! Szorosan zárd reteszre!
Kemencéd óv meleggel.

Majd jön tavasz,
s nem lesz panasz.
Nap járja át a Szerelmet.
Szemedbe nézve,
ölelgetnélek nevetve.

“Téli shanzon” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Köszönöm szépen az olvasást és a tetszést is kedves Rita. Szeretettel latlak mindíg versemnél. Üdvözöllek:b

  2. "Majd jön tavasz,
    s nem lesz panasz.
    Nap járja át a Szerelmet.
    Szemedbe nézve,
    ölelgetnélek nevetve."

    Kedves, szép vers.

    Szeretettel: Rita:]

Szólj hozzá!