Édeskevés
Most idegenek vagyunk.
Gondolataid ráncaidba írod.
Szemed köré,
szád szögletébe,
ajkad hullámaiba,
arcod gödreibe.
Folyékonyan olvasom vonásaid.
Szemed tengeréből merítem szavaid.
Tisztán értem mozdulataid.
Most idegenek vagyunk.
A mágnes két pólusa.
Te keleten,
én nyugaton.
Közöttünk a fizika, a kémia, a sűrített energia.
Összeköt a több száz éves múlt.
Ha megcsókolsz, viszonzom.
Már nem tudnék veled élni.
Egy percet sem bírnál ki mellettem.
Most idegenek vagyunk.
Találkozunk még?
Vagy sikerül végleg elbúcsúznunk?
Kedves Rita!
Köszönöm szépen, hogy elolvastad. 🙂
Zsuzsi
Érdeklődéssel és szeretettel olvastam a verset.
Gratulálok a nyereményhez is.
Szeretettel: Rita(f)