FOSZLÁNYAIM II.

Megosztás
 | Nyomtatás | 6 hozzászólás | 255 megtekintés | Kategória: (Archív) pályázati versek| Szerző:
FOSZLÁNYAIM II.
(compilatio)

Óh, Uram!
Ugattam sokat és sokszor,
s míg volt pár fogam,
haraptam is olykor.
De…!
Kidalolták már szájunkból a sajtot,
miközben a muzsika tartott.
S nagy tisztesség, hogy
hagytak nekünk munkát,
negyven év lapátolás után
tömhetem a Gyurkát.

S ha megemelem magam,
vehetek egy szikét,
megoperálhatom magam
vagy tarthatok misét.
Hogy én is emberből lennék?
Ugyan ki látja?
Már se fog, se igaz-hang
nincs a pofámban!

Bár lennék szerzetes
egy elfeledett rendben:
hol fölösleges szavak
mind felednek engem,
mostanára már nehezen
és csak nehéz szóval bírom.
Okosságaim épp ezért
jobb, ha zárt pofával sírom.

Régen játszom egy gondolattal,
Ő is rég játszik már Énvelem,
néhanap elbújik előlem,
és mindhiába keresem.

Budatétény, 2015-2020.

“FOSZLÁNYAIM II.” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  3. [b][color=#336699]Köszönet az olvasásért!
    Még mielőtt bárki bármit is kombinálna 😛 a kulcs az alcímben rejlik! Compilatio, vagyis válogatás vagy szerkesztés, kinek hogyan tetszik. A vers 2014-től 2018-ig való verseim "foszlányai"-ból áll össze. Az érintett versek a következőek:
    – BALLADA A HATALMASOKHOZ (2014)
    – JÁTSZOTTAM A GONDOLATTAL (2015)
    – CSAK EGYETLENEGY SZÓT… (2015-2016)
    – VILLON UTÁN SZABADON II (2017)
    – VILLON UTÁN SZABADON III (2017)
    – ÚJ ÉV, ÚJ REMÉNYEK? (2018)
    Valamennyi megtalálható teljes változatban is. A vers egyben esszenciája egy korszakomnak. Értelme az a felismerés, hogy az adott sorok/strófák, más összetételben új értelmet nyernek, mintegy önálló életre kelve. A "II" mint sorszám arra utal, hogy a versnek volt előzménye, méghozzá 2014-ben. Akit érdekel átböngészheti a forrásokat is. 😉 Miklós[/color][/b]

  4. Kedves Miklós!

    Ha jól értelmezem a dátumot, akkor a vers 2015-ben íródott. Azóta eltelt öt év és ezekben nyilván voltak jók és rosszak egyaránt. Kívánom, hogy a következő gondolataid a jókról szóljanak!

    Szeretettel: Rita:]

  5. Valami baj lehet, ha te ilyen verset írsz. Keserűség, csalódás, önbírálat, ami lehet jogos, vagy jogtalan ( ki dönti el?) és lehetséges az is, hogy a kor és a kór nem hagy téged nyugton. Nekem annyira, de annyira hiányzik a régi M Laurens! A jó humorral bíráló, az önkritikát is humorba csomagoló igaz lelkű Miklós, akit nagyon nagyra tatok. Az újat is nagyra becsülöm, csak éppen bánt ez a sok fájdalom…
    Szeretettel és tisztelettel voltam itt. (f)(l)
    Kit

  6. Drága Miklós!
    Őszinte részvéttel és együttérzéssel olvastam kínos versedet.
    Ez az igazi M.Laurens!
    Köszönöm szépen hogy olvashattam.(l)
    Sok szeretettel gratulálok….Babu(l)

Szólj hozzá!