Ősszel

Összes megtekintés: 58 

Ősszel

Egyszer novemberben,
mikor a tél még éppen költözött,
s a dobozait pakolta,
Ősszel beültem egy szűk
utcában lévő kávézóba.
S beszélgettünk, hogy kinek
mit jelentenek a sárga vagy
barna színű falevelek.
Kinek a vég vagy a kezdet,
a mindig szürke november.
Az asztalunk mellett
volt egy hatalmas ablak,
azon kopogott és
mutatott kifele.
Én megvontam a vállam.
“Nincsenek ott csak sétáló emberek.”
“Ez az!” – kiáltotta, s az
asztalra csapott egyet.
“Nincsen vég vagy kezdet” – súgta,
s hátradőlve, mint aki megveszett,
csak nézett a plafonra és nevetett.
Ezek csak porszemek,
bökött a háta mögé.
Lesöpört mindent az asztalról,
a csészét is meg a bögrét.
Mint a szemetet,
mutatott a földre,
téged is felsöpörnek
és nem leszel többet –
majd kiviharzott a
szakadó esőbe.

Szólj hozzá!