Elkésett találkozás

Elkésett találkozás

A sors vagy véletlen hozott össze minket?
Bármelyik is volt, jól összezavart mindent.
Fellobbant a tűz, és megperzselt a lángja,
de mindketten tudtuk, nem lesz folytatása.

Nem vagyok független, neked is van párod.
Nem tehetünk tönkre két boldog családot.
Nem történt semmi, mit szégyellnünk kellene,
de nehezen nézünk a másik szemébe.

Pár órányi öröm, mi juthatna nekünk
cserébe mit kapnánk,romba dőlt életünk.
Bizony nem ér meg ennyit pár lopott óra,
bár talán egy álom válhatna valóra.

Későn találkoztunk, nem tehetünk semmit.
Lassan feledjük egymást, talán csak ennyit.
Az, hogy ismerhetlek nem lehet véletlen,
egyszer találkozunk egy másik életben.

“Elkésett találkozás” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Kedves Katka!
    Nagyon tetszik versed, a téma, az írás, nagyon jó.
    Gratulálok Rózsa(l)(f)

  2. Kedves Florans, Rita, Babu!
    Köszönöm, hogy itt jártatok, továbbá kedves szavaitokat is!
    Szeretettel: Katka

  3. Biztos ,hogy nem véletlen volt ez a találkozás ,ha ennyire vonz még most is a tény ,hogy találkoztatok,de nincs tovább.
    Néha a pár lopott óra többet ér egy egész éjszakánál,amit mással töltesz.:]
    Gratulálok nagyon szép soraidhoz….Babu(f)

  4. "Bizony nem ér meg ennyit pár lopott óra,
    bár talán egy álom válhatna valóra."

    Bölcs meglátás.

    Szeretettel: Rita(f)

Szólj hozzá!