Haláltánc

Haláltánc

Ködszerűen telepszik rám az este
Megbabonáz végtelen szépsége
Halálról suttog a harmatos táj
Ében fátylat terít szét bús árnyékán

Táncra hívja a szél az álmodó avart
Fénytelen csillagörvényből spirált kavar
Vöröslő Hold vágtat a halál szekerén
Villámokat szór a komor felhők elé

Mint hulló vércseppek a rideg macskakövet
Bíborra festi az éjjelt a halál keringője
Remegő, sápadt fénnyel jő utána hajnal
Lángjában lelkem szabadon szárnyal

(2020)

“Haláltánc” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Igen hasonló a kép – és színhasználatunk: tetszik!

    Üdv, Gyula

  2. Kedves Andrea!

    Érdeklődéssel olvastam a versed és gratulálok a nyereményhez.

    Szeretettel: Rita(f)

  3. Nagyon tetszett ! Szomorú a versed, de a tartalmi szavak nagyon jók !

Szólj hozzá!