Csak úgy, ahogy volt…

Összes megtekintés: 82 

Csak úgy, ahogy volt…

Mosolyról írni könnyekkel küzdve,
napsütésről viharfelhők alatt.
A hét színről szakadó esőben,
gólyahírről holt terű mezőben,
csobogásról, hol meder elapadt.

Idillről, hol a hiány felszakadt.
Az épről, ami éppen széthasadt.

Lomb-árnyékról kiszáradt fák között.
Tiszta, kék égről misztikus ködben.
Nyíló virágról, hol sivár a föld.
Madár daláról, hol nem száll, nem költ.
Légzés zajáról a kihalt csöndben.

Csak úgy, ahogy volt… össze ne törjem…
életről írni, hogy megköszönjem.

“Csak úgy, ahogy volt…” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Drága Ilona! Szép versednél szeretettel időztem.
    Mosolyról írni könnyekkel küzdve nehéz, de a fájdalom
    csodálatos verseket eredményez, mint fenti is.
    Mária(l)(f)(l)

Szólj hozzá!