Minek sietni

Megosztás Nyomtatás 283 megtekintés 17 hozzászólás Kategória: (Archív) pályázati versek Szerző:

Minek sietni

Életem alkonyán, már nem tűnik
nehéznek, hogy nem haladok az úton.
Már tudom, feléd vezet nem szűnik
soha, a vágy és kezem feléd nyújtom.

Gondolat\’ rég kalandozik nálad,
minek sietni, hiszen rég ott vagyok.
Este igazítom a párnádat,
Hozzád szólnak a szép altató dalok.

Odaérek, boldogság vár reám,
azt ígérték csillagok megtalállak.
Szerelmes dallam szól majd citerán,
kezem, kezedbe nincs helye a szónak.

Ölelésről s csókról nem beszélve.
Vajon megérdemeljük, hogy így legyen.

Írta: Maria HS
2020.05.24.

“Minek sietni” bejegyzéshez 17 hozzászólás

  1. Kedves Marika! Vágyversed átérzéssel olvastam. Nagyon szép! Szeretettel. Éva

  2. Igen ,Mária! Megérdemeljük a csöndesebb tempót is,pláne az ölelést

  5. [color=#6600cc]
    [b]Kedves Maria![/b]
    Nagyon szép verset hoztál.
    Örömmel olvastam!
    Szeretettel gratulálok !
    [b]Margit(l)[/b]
    [/color]

  12. Nagyon szép szerelmes vallomás az álmok világából!
    Ugy legyen!:]
    Sok szeretettel gratulálok….Babu(f)

  13. "minek sietni, hiszen rég ott vagyok.
    Este igazítom a párnádat,"

    Meghitt, szép gondolataid örömmel olvastam.

    Szeretettel: Rita(f)

  17. Kedves Marika! Szép szerelmes versedhez szívből gratulálok! Szeretettel Éva(f)

Szólj hozzá!