Anyák napján.

Összes megtekintés: 52 

Anyák napján
Megköszön(t)ve

Valami ünnepi szép verset
Kellene anyák napjára írnom,
De meghazudtolni
Önmagam nem tudom…
Mert jó Anyám nélkül
Többet éltem már, mint Ővele.

Anyám szívében a bánat
Láthatatlan volt.
Ajkán a sok zokszó
Hallhatatlan volt.

Szemeiben a könnyei
Ritkán mosolyogtak,
Lelkében fény és aggódás
Folyton acsarkodtak.

Bánatával sosem terhelt,
Hisz gyerek voltam még,
Örömkönnyel nem kápráztatott,
Hisz tudta – mily fájdalmas a lét.

Aztán hamar elment
– Érthetetlenül –
Itt hagyva bennünk, bennem
A végtelen nagy űrt…

Telt az idő – múltak a tavaszok
Oly árván nélküle,
Mígnem anyai szívem összetört…
Megjelent Ő – mindig lelkemben.

Gyertyaláng virágom lett,
Mely lelkemben felfénylik,
Minden megmaradt emléke
Bennem – kincsként növekszik.

Már ajkáról a csendes
Szavakat szótlanul is megértem.
Szemeiben könnyek helyett
Nap, Hold és a csillagok fénylenek énértem.

Anyák napján és mindennap
Felnézek a távoli messzeségbe,
Hogy rövidke közös utunk emlékét,
míg élek – ott hálával köszönhessem.

“Anyák napján.” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Írén!

    Meghatóan szép emlékezés anyák napján, szomorú, hogy anya nélkül kell gyereknek felnőni, mert a sors kegyetlen, nem válogat, de neked még vannak emlékeid, tudod kit veszítettél, van aki meg sem ismerhete az anyját, mert kisbaba volt mikor elvették tőle az égiek.
    Sok szeretettel gratulálok, szépen megírt gondolataidhoz
    Magdi

Szólj hozzá!