Időtlenségben
…belém kövesülnek a percek…
a falon elfelejt ketyegni az óra…
…rozsda-lovon ül egy bádogherceg…
pléhdobozban fonnyad el a rózsa…
hisztiznek a fák ágai között
s tébolyultan járnak a viharok…
…komisz a Csend, bohócnak öltözött…
egymásra röhög két idióta…
…hányódom és émelygek, és nem
tudom már azt sem, hogy mióta…
…mióta szeretlek, s szeretlek-e?
ó, én már nem tudom, mióta
A FALON ELFELEJT KETYEGNI AZ ÓRA!
2019.05.16. Gyöngyöspata
Kedves Laci! Nekem nagyon tetszik ez a forma, gondolatokba szedve, de mégis egész. Szép asszociáció az vihar-csend-óra-idő- fájdalomra. Szívvel gratulálok! Éva