Nem értem

Nem értem

Nem értem lehajtom fejem,
részvétet nem lelek,
vegyül félelem, szeretet,
elmentél vérem vére,
búcsút sem vettél,
gyermeked rám testáltad,
aki bennem nem talál téged
értékelted bennem a lágy,
simulékonysagot,
szememre hánytad keménységem,
konok hallgatásom,
nem értetted miért,
ahogy én sem értem,
a lányod, unokám,
még távolabbi úton,
neveltelek,
mint a kisfecskéket
finom falatokkal feltöltöttem
tested, lelked,
csókjaid elillannak a levegőben,
pár perc nálam nekik órák,
nem érek rá, tanulni kell,
sietek,
nem érzem törekvésem gyümölcsének ízét,
csak tudnám, miért vagyok tehetetlen,
ketyeg a láthatatlan falióra.
mosollyal vásárolják meg a jóindulatom,
meg kell értenem eltávolodó és közeledő lépteik,
gondolatuk, tudom: nem indítottam fényes az útra,
a megvetett kőszikla helyet cserélt a gyenge nővel,
szívemmel gondolkodtam,
az ébredés késő de fogtátok kezem.
követem az összekuszált fonalat.
Várom a gyors vonatot, boldogan,
sugárzó tekintetek fogják a kezem.
Nem értem miért állok a peronon,
rendületlenül integetek, felszállok,
a vonatból látom, a peronon senki.