Őszi búcsú

Összes megtekintés: 16 

Őszi búcsú

Pasztellszínekbe öltözik az erdő
levélruhája hullik nesztelen,
föléje tornyosul megannyi felhő,
hogy Hold ne lássa ágát meztelen.

A sóhajom száll, íme egyre feljebb,
mint színes léghajó a föld felett,
de már nekem tőled ma menni kellett,
mert összetörted bolond szívemet.

Barangolok a roppanó avarban,
szarvasok riadnak minden léptemen
és egy fülembe visszatérő dalban

visszabújsz ingem alá szerelmesen,
még csókot adsz és tartalak karomban,
majd az őszi szélben felejted nevem.

“Őszi búcsú” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Szólj hozzá!