Éjjel
Fáradt vagyok,
Talán azért fecsegtem annyira,
Szorít az idő rozsdás vasfoga.
Kelni kell de fejemben millió színek kavalkádja,
Szivárványról álmodok ébren,
Nekem ezt adta az éjszaka.
Várom a holnapot.
Új részletek, új felfedezések,
Fárad a szemem,
Mégis még itt regélek.
Holnapot képzelem,
Amit akarok bevégzem.
Nem félek hogy jön csalódás,
Mert ami hajt az tegnaptól egész más.