Haldokló szabadság

Összes megtekintés: 54 

A szabadság utolsó elporladt hamvain táncolok,
Talpamat égetik izzó zsarátnokok.
Egy percnyi fájdalom jelzi hogy még élek,
Kalickám ajtaját kulcsra zárni félek.

Óráról órára sújt le a veszteség,
Magával vonszolta a rémület fellegét.
Nincs már hová menekülni ma éjjel,
Együtt imádkozunk reszketeg reménnyel.

Ha holnaptól felkelünk rabok leszünk mi majd.
Árnyékos cellákban várjuk a virradó hajnalt.
A hajnal közelít, de nem jön el soha,
Betemet minket az örök, sötét éjszaka.

“Haldokló szabadság” bejegyzéshez 3 hozzászólás

Szólj hozzá!