Már jó ideje nem játszol.
-tudom kemény most az élet-
Mindenki valakit gyászol.
Túlélésre tettél tétet.
.
Ásód sírföldbe meríted,
-talicskád megrakva figyel-
de szögesdróttal kerített
lelkedbe senkit nem viszel.
.
Fegyvered csőre van töltve,
-s amíg az Isten megbocsát-
félelmed holtra gyötörve
vicsorítja a szemfogát.
.
Szivárványívre rajzoltál
utat, de ec-pec, nem mehetsz.
– pedig ipiapacsoltál –
A következő te lehetsz…
“Ec-pec” bejegyzéshez 3 hozzászólás
Szólj hozzá!
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Remek versedhez szeretettel gratulálok!
B U É K
🌷🥀🌷
Szeretettel olvastam a versed.
Rita🌷
Kedves Erzsébet, tetszett a témád, amit jó ritmikával dolgoztál fel..
Üdvözlettel Ilona