Hold

Ezüstben a Hold feketén-fehéren,
Fentről ragyog ránk szürkés ezüstjében.
Megtelik és fogy, annak rendje szerint,
Bámulva néz ránk, mi folyik itt megint!

Földindulás van, vizek áradása,
Egy kontinens ég lángtengerré válva.
Apró hangyanép uralja a Földet,
Kincsét rabolva, mind feléli közben!

Rosszul jár a Föld, de rosszabbul Te fogsz,
Fajtád kipusztul, de a Föld az nem fog!
Magát kúrálja, sebeit gyógyítja,
Ember téged többé, vissza nem hívna!