Karácsony éjjelén

Karácsony éjjelén

Álmomban, szent este ott vagyok a házban,
hol fenyőillattal telt anyám kis szobája.
Ott ahol, gyertyától is csillogott szemünk,
e melegség árasztotta el a szívünk.

Ez a kis szeretet mindig fényt ragyogott,
a fenyőág csak az almától roskadott.
Szaloncukor csak a tetején díszelgett,
aki oda bejött, mindjárt odanézett.
Lógott rajta sorban, ezüst csillagszóró,
arcunk attól szépült, kissé pirosodó.
Fehér angyalhaj koszorúba fonódott,
jó anyám rám nézett, szeme mosolygott.

Jó volna, csak még egyszer mindezt átélni
karácsony éjjelén együtt énekelni.
Nekem különleges, csodás este lenne,
lelkem és a szívem anyámmal lehetne.

Szólj hozzá!