Jajszó

Összes megtekintés: 34 

Jajszó

Ó, ember voltam, s lettem ostoba,
Ki előtt “semmi és mögötte minden.”
Emlék még egy kedves sarokszoba,
S csókját az éjnek tegnap még őriztem.

Remegve szeretlek, de feledtem
Mára már a módját az ölelésnek.
Céltalan nappal, éj örömtelen,
Bizony “jaj annak, ki él még s már halott”,

Élete értelmét nem keresve
Szánja, “semmit várva vergődik maga”.
Talán az esti fény majd megszánja.

“Imádság, átok, minden hasztalan,
A jóság és a szépség sírva néznek,
Hisz nemrégen még a szívemben éltek.”

Idézetek: Juhász Gyula “Néma jajszó”

(megjelenésre)

Szólj hozzá!