Lenni vagy nem lenni

Lenni vagy nem lenni

A földi létből, én most
kimetszem ezt a darabot.
Égi búra alján,
flörtölve a mindenséggel,
farkasszemet nézek
egy csepp csillogó fénnyel –
lehet felemészt egy szikrázó
megsemmisítő tekintet,
vagy egy féreglyuk – mely kiégett.
A túlzsúfolt sebzett világ,
iszonyba rokkant lidércpalotáin,
az elmúlás kígyó szövevénye kúszik,
s eddigi menedéked
talán darabokra hullik.
De én a jóra készen –
a túlélés receptjét
kutatom a létben,
keresve védőpajzsát
léleknek – hitnek,
kulcsát a szavaknak
vakság ellen …
miközben ajkamról
száz aggódó kérdés rebben,
akkor is, ha az élet csontváza
a nyakamba liheg,
maradjon valami
belőlem nektek –
elv, rögeszme, képzetek,
hogy emlékezzetek…
s csillagok kapujában
ne halmozódjanak
a keresztek.

Cobblah Ilona

“Lenni vagy nem lenni” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Kedves Gugi és Tóthné Földesi Ilona köszönöm szépen jelenlétetek a versemnél
    Szeretettel Ilona

  2. Remek gondolataidat érdeklődéssel olvastam…a túlélés receptje senkinél nincs e földi létben.
    Szeretettel
    Ica

  3. Kedves Ilona! Komoly elmélkedésed egy boncolással felér!
    A túlélés receptjét nem találjuk,csak a halhatatlan embereknek adatik.
    Addig pedig nevessünk: To bee ,or not to bee…oroszul:Bütty ilje nye bütty (bocs,nem tanultam oroszt)
    Szeretettel olvastalak:Gugi

  4. Szaip Istvánné köszönöm szépen jelenléted véleményed-
    Szeretettel Ilona

  5. “maradjon valami
    belőlem nektek –
    elv, rögeszme, képzetek,
    hogy emlékezzetek…” Kifejező, átérezhető, szép gondolatok.

    Szeretettel: Mária

  6. “De én a jóra készen –
    a túlélés receptjét
    kutatom a létben,”

    Tetszéssel olvastam a versed.

    Szeretettel: Rita🌸

Szólj hozzá!