Álom és valóság

Összes megtekintés: 36 

Fejem kebledre hajtanám,
szíved dobbanását hallgatnám,
fürtös hajad simogatnám,
a boldogságot érezném,
ha velem lennél.
De tova tűntél,
messze mentél,
semmit sem üzentél,
mégis: visszahoz az álom,
egész lényedet magamban megtalálom.
de valóra nem válik, hiába várom.
más a valóság, más az álom.

“Álom és valóság” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Nagyon szép és fájdalmas a versed Sárika. Viszont tetszik nekem az egész kifejezésmód és maga a vers.

  2. Talán jobb is ez,mert az álom szép, szebb lehet, mint a valóság.
    Köszönöm,hogy olvastad. Kedves vagy hozzám, hálás vagyok érte.

Szólj hozzá!