Hamu

Hamu

fekete szalvétába csomagolom szívemet
minden érzésemet mellé teszem
összegyűrve, véresen
a hideg szélbe eresztem
darabokra tépve
messze hajítom
s beleüvöltöm összes bánatom.

fekete lepellel takarom be lényemet
hollószárnyú, sötétlő, magányos éjjelen…
hamvadó parázs csak az elszáradt lélek
tovatűnő, gyászos, ócska élet…

“Hamu” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Szólj hozzá!