Húsvéti fohász

A Hold ijesztő, néma folt.
Csillagait elhamvasztotta,
udvarát tisztára söpörte
sötétkék rengetegében
a félelem.
Gyűrt lepedős gondolatok
hánykolódnak,
farkába akadva kering
a mazochista logika,
vastag faggyú könnyeket
sírnak a szentelt gyertyák,
s a Júdás percek keresztre
feszítették az időszámítást.
Péter legalább háromszor
megtagadta Jézusunkat,
és Te is Barabást
üvöltöttél
tömegpszichózis okán…
Mit tehetne a toll?
Vézna keze, verslába sánta,
s a főúton már csahos
papírkutyák futnak.
Eléjük forduló
mellékutcákon
menetelnek lólépésű
sakkfigurák.
Vén királyaikat
elárulták,
s az ősz fejeken
töviskorona
a vírus.

Mégis sírva járunk
a Via Dolorosán,
bíborköpenyes
hátunkon kereszt…
Ecce homo, Uram!
Bocsáss meg nekünk,
segíts
és szeress!

“Húsvéti fohász” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Mária, Rita! Nagyon szépen köszönöm a figyelmeteket! Áldott ünnepeket!🙂

  2. Nagyon SZÉP húsvéti fohász-odnál
    szeretettel időztem. Veled kérem én
    is: “Bocsáss meg nekünk,
    segíts
    és szeress!”

    Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok.

    Mária

Szólj hozzá!