Mint felröppent pillangó, oly könnyedén,
s védtelenül járod be bensőm.
Szegényes mégis királyi ez utazás,
titkaim nem maradnak rejtve.
Hosszú volt az éj, s régóta hajnalodik,
de nem ér el Napod.
Tehetetlenségbe fullad akaratom.
Szolgaságom csorba szabadság,
faltól falig ér,
s a vakító csillagábrák kinevetnek.
Tékozló magányban
a hazavezető útra léptem.
Könnyel s verejtékkel töltök kelyhet,
s ha megérkezem, megköszönöm kegyelmed.