Eladom a pénzem,
eladom a csörgést.
Eladom a fékem,
eladom a pörgést.
Eladom a borom,
eladom a vizem.
Eladom a korom.
Tartalékom nincsen.
Eladom hitelem,
eladom a bankom.
Eladom bizniszem.
Eladom a hangom.
Eladom a jövőm
és eladom a múltam.
Eladom mosolyom
ágyra borultan.
Eladom a fülem,
eladom a számat.
Eladom a szemem,
eladom a kádat.
Eladom a létem,
eladom a vágyam.
Eladom a kezem,
eladom a lábam.
Eladom nagy ívű
terveim egyre.
Eladom imáim
várva a kegyre.
Eladom a napot,
eladom a mázat.
Eladom az ódon
isteni csodákat.
Eladom a versem,
eladom a képem.
Azért arculatom
csak megmarad nékem…
Eladok mindent,
és nem kapok semmit.
Nem várok csodát,
csak nyugalmat: ennyit.
Mindent eladok,
mindent eladok.
Az Úrhoz térve
„csak” ember maradok.